Kaláni strandfürdő

Kalánfürdő (Călan-Băi) első medencéjét a rómaiak ásták (Ad Aquas). Ez a négy méter mély, hét méter széles, mésztufába vágott medence ma is látható.

A modern korban fúrt forrásokból 27-29 °C-os, nátrium-szulfát-, kalcium- és magnéziumtartalmú gyógyvíz tör föl.

Ma egy modern strand található 3 medencével, ahová a belépőjegy ára felnőttek részére 10 RON, diákoknak és nyugdíjasoknak 7 RON. (2012)

A strandon kis faházikók is bérelhetőek az ott éjszakázni kívánó vendégeknek. 2012-ben egy faházikó bérleti díja 40 RON volt egy napra. 

Fürdő levél, In.: Hunyadvármegye, 1904. augusztus 25.

 „Megtetszett szép fekvése, kicsiny csendes parkja és megvallom, vonzott hozzá a tündérege is, mely kalán alakú medencéjének eredetéhez fűződik; vonzott, hiszen úgy szeretem és gyűjtöm is a regéket.

Három tündérlány, így szól a rege - várat épített és vetélykedtek, melyiké lesz a legékesebb. A legkisebb leánynak sikerült a Retyezát tetején fényben és pompában fölülmúlhatatlan várat építeni; a legöregebb erre az irigységtől elkapatva felragadta malteros kalánját és oda sújtott vele az éj sötétjében kis huga várához; de nem jól célzott: a kalán a Sztigy-menti síkon kiemelkedő szikla-dombra esett és azt kalán alakban vágta ki, ahol rögtön gyógyvíz fakadt.

Mily kedves kis rege! - Keletkezése a római kor után való időre vezethető vissza, mert több mint bizonyos, hogy a rómaiak vágták ki e határozott kalán alaku víz-medencét, lévén nekik szemben a fürdővel egy jó nagy városuk, ami onnan tudható, hogy Kiskalán falu alatt a földeken egész házsorok és nagy épületek alapjára akadnak szántás közben, melyet azonban jónak látnak ismét elföldelni, nehogy régész uramék itt alkalatlankodjanak.

De hát hogy térjk e kies fürdőcske idillis állapotaira. Ide jötem, s mit találtam? Üres szobákat, berendezetlen helyiségeket, úgy hogy ha egy közel lakó kedves barátnőm, özv. Brády Béláné nem látott volna el egy szekér szoba-berendezéssel, kénytelen lettem volna visszamenni. Ágy, kerevet, mosdótál, stb. mindenféle került le a szekérről.

Tehát egy kis fürdőhely, egy parlagon heverő, rejtett kincs. Pedig a fürdő-bérlő, Löbl Adolf és neje mindent elkövetnek előzékenységükkel és a jó konyhával, hogy kellemessé tegyék e kedves helyen való időzést.

Azonban nehéz a helyzetük. Az évről-évre változó bérlő nem fektethet be nagyobb összegeket a fürdő-berendezésre, a fürdőtulajdonos pedig nem gondolja meg, hogy a fürdővendég aludni is akar és pedig nem szalmazsákon. Aztán van a fürdőtelep majorságában egy paraszt béres, aki fenhatóságot gyakorol a bérlőre. Libáit, sőt malacait szabadon legelteti a fürdő-parkban és dacára az bvérlő felszólításainak, arra sem hajlandó, hogy felesége a majorban lévő kemencében süsse hetenként a kenyeret. Nem; ott fút be a közvetlen fürdő előtt levő sütőkemencében és így a reggeliző és ebédlő fürdővndég kénytelena kemence füstjét nyelni.

Pedig Kalánfürdő megérdemelné, hogy ne mostoha szülők gyermeke legyen. Jó gyógyvize 22 R. fok kénszénsavas, hatása jó hűlés, köszvény és kiváló izombajok, izommerevedések ellen. Hoigy már a rómaiak használták, arra vall a kőmedence elnevezése, melyet ma is „Római fürdő”-nek hívnak.

Szegény rómaiak sírnának, ha látnák, hogy ma kígyó, béka tanyáz e medencében.
Ma nem is ebben fürödnek, hanem a szikla aljában és a patak síkján több helyen felbuigyogó források felett vannak jó és roszz karban és nem mindig kifogástalan tisztán tartott tükörfürdők.
(…)

Vasúti állomása is van a fürdővel szemben levő őrháznál: „Kalánfürdő”. Ám tessék leszállni, aki tud, mert a vonat megáll, ha kedve tartja; különben ugorjék le a vendég. A czók-mókját meg majd utána dobálják menetközben.

Most, hogy hazajöttem, már első nap ismét olvasom egyik napilapinkban a magyar közönségnek tett szemrehányást, hogy Ausztriába megy nyaralni.

Azt kérdem: mehet-e itthon, mikor a legtöbb helyen a fent leírt állapotokat találja?”

Megjegyzés: A kaláni fürdő (Hunyad-m.) egy mésztufa-dombba vájt kalán-alakú medenczében van. Egykor régen három tündérleány lakott e vidéken: az egyik a dévai bérczen, a másik Boldogfalván, a harmadik az aranyi hegyen. Egyszer a boldogfalvi tündér azt mondta: "Építsünk valami emléket, a mely soha el nem veszhet. Én, ha a jó Isten segít, alkonyatig, olyan feredőt csinálok, a milyent még nem láttak a földön." "Én pediglen egy páratlan szép várat építek, ha megsegít az Isten." Mondta a dévai tündér. "Akár segít az Isten, akár nem, én még szebb várat építek a hegyemre." Szólt az aranyi tündér. Úgy is volt. Estére kész lett a szép fürdő, meg a két fényes vár. De mire. eljött a hajnal, az aranyi vár összedőlt, hogy kő kövön nem maradt. A szép tündér fürdője ma is megvan, sok szenvedő ember vigasztalására.