Sárd

46° 7′ 13″ É, 23° 31′ 57″ K

Neve a sár szó -d képzős származéka, és valószínűleg víznévi közvetítésű. Először 1238-ban, Sard alakban említették.

Lakossága: 2002-ben 2117 lakosából 1977 volt román, 121 cigány és 15 magyar nemzetiségű; 1994 ortodox, 32 görög katolikus, 23 baptista, 19 pünkösdi és 16 református vallású.

Sárd Gyulafehérvártól mintegy 8 km-re található. Fontos település, hiszen itt ágazik el az út Hegyalja (Magyarigen, Boroskrakkó), illetve az Ompoly forrásvidéke (Zalatna, Abrudbánya) felé. A magyar faluközösség a reformáció alatt protestánssá lett (1564). Korábban a gyulafehérvári római katolikus püspök téli rezidenciája, illetve püspöki temploma volt.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alkalmával, több mint 50 személyt öltek meg a román népfelkelők, aminek következménye az elvándorlás volt.

Sárd Gróf Teleki Sámuel birtoka volt, így a magyar korai felvilágosodás települései között ott találjuk nevét.

Az erdélyi Hegyalja egyik fontos településeként, még hosszú ideig vezető szerepet töltött be. Önálló lelkésze 1940-es évekig volt, amikor is a gyülekezet, társegyházközségként a Magyarigeni Református Egyházközséghez csatlakozott.  Életében mindvégig meghatározó szerepet játszott a szőlőművelés.

Tudtad-e, hogy…?
Itt volt korábban a marosvásárhelyi Teleki Téka, amit a magyar köztudat mára már elfelejtett.

Sárd leírása a Relatoria oldalán