Nalácvád

45° 35′ 25″, k. h. 22° 55′ 45″

Lakossága: 2002-ben 313 lakosából 268 volt román, 7 magyar, 2 német nemzetiségű.

Nalácvád nevét 1444-ben Wad néven említette először oklevél. 1514-ben p. Waad, 1760-1762 között Nalácz Vád, 1808-ban Vád, Schiffenschütz, Nándorá, 1861-ben Nalácz-vád, 1888-ban Vád-Nalácz, 1913-ban Nalácvád néven írták.

Nalácvádon található a Naláci-Fáy kastély egy dendrológiai parkkal. A kastélyt a 19. században  építették. A kommunizmus idején beteg gyerekek gondozóközpontja volt. A rendszerváltás után az intézet elköltözése után mostoha sorsa volt. A kastély visszaigénylő örökös hiányában a hátszegi önkormányzat tulajdonába került.

Nalácvád késő-kréta (maastrichti) gerinces kövületlelőhely: A feltárás nem különösen látványos, de a legújabb szenzációs őslénytani lelet helye a Hátszegi-medencéből. Ezt a kövületlelőhelyet egy belga-román kutatócsoport találta meg és tárta fel 2001-ben. Az itteni maastrichti rétegek folyami környezetben lerakódott agyagok, sziltes agyagok, homokcsatornákkal. A feltárás eddig kétélű maradványokat, hüllőtojásokat (Megaloolithus cf. siruguei), gyíkfélét (Contogenys sp.) Iguanodontida állkapcsot, Magyarosaurus csontokat és Európából a leggazdagabb ősemlős (Multituberculata) leletet (köztük egy új Barbatodon faj fogait) adott az őslénytan számára. (Egyébként ebből a medencéből kerültek elő nem is olyan rég Európa első késő-kréta Multituberculata leletei.)