Magyarigen

46°8′39″É 23°31′6″K

A település Gyulafehérvártól északra, a Maros nyugati partján található.

A település 1209-ben jelentkezik először a középkori oklevelekben Crapundorph (Grabendorf) néven, majd 1225-ben Crapundorf, 1266-ban Yhuen, Ygun, 1299-ben Iguen, 1313-ban és 1347-ben Igen, 1366-ban Ungarice Igen, Saxonice Krappundorf formában.

Lakossága 2002-ben 1244 fő volt, melyből 1124 román, 13 magyar és 106 cigány nemzetiségű.

Nevének legendáriumát Finna Béla rögzítette. A szászok összeszámlálásakor a fejedelem hajdúinak kérdésére, hogy magyar nemzetiségűnek vallják-e magukat, igennel feleltek.

A gazdag, jó termőföldű Hegyalja természeti környezetének szépségével és gazdagságával II. András király telepítéspolitikájának figyelmébe került. Első telepesekként Magyarigen, Boroskrakkó és a Szászváros melletti Romoszba telepítettek szászokat, akik - fejlett gazdálkodásmódjukkal, kézművességükkel, és kereskedelmükkel - fellendítették Hegyalja társadalmi életét. II. András 1206. évi oklevele a legelső telepeseknek nevezte az igeni szászokat, akik már a diploma kiállítása előtt érkeztek.

Magyarigen leírása a Relatoria oldalán.

Források

Hajdani magyarigeni emlékünnepély Bod Péter születésének 200. évfordulóján, Szabadság, 2012. február 11.