Kalán

45° 44′ 23″ É, 22° 59′ 40″ K

A Sztrigy két partján, Piskitől 18 km-re délre, Vajdahunyadtól légvonalban 9 km-re délkeletre, 230 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Két, egymással össze nem épült nagyobb részből áll: egyrészt a főűt és a vasút között fekvő, kertes házas óvárosból, másrészt a Sztrigy jobb partjára épült, főként lakótelepből álló és Sztrigyszentgyörggyel összeépült újvárosból.

Neve valószínűleg személynévi eredetű és talán a Bár-Kalán nemzetséggel áll kapcsolatban. Első említése: Alsokalantelek és Chalanteluch (1387). Formája miatt románul a római fürdőt nevezik 'kanál'-nak (Lingura).

Lakossága: 2002-ben 9359 lakosából 8539 volt román, 600 magyar és 155 német nemzetiségű; 7604 ortodox, 842 római katolikus, 498 pünkösdista és 143 református vallású. Jelentős magyar (bukovinai székely) lakosság él a városhoz tartozó Sztrigyszentgyörgyön is.

Kalán - ma: Kiskalán és Pusztakalán - Nagybár és Kisbár helységekkel együtt a Bár-Kalán honfoglaló nemzetség emlékét őrzi. Az eredeti helység a Kalán nemzetségbeli vezérek nyári szállása lehetett a X. század végén. Az újkori Pusztakalán kohóműveiről volt híres.

Alkonyának tanújele jól látható a helységen átvezető országút mentén.

Kalánfürdő Aquae néven a rómaiak korában Erdély egyik neves fürdőhelye  volt, mit termálvizének köszönhetett.