Gyulafehérvár

Erdély ősi történelmi fővárosa, az erdélyi érsekség székhelye, egyúttal a román ortodox egyház erdélyi székvárosa.

Erdély délnyugati részében fekszik, a Maros középső folyásánál, annak a jobb partján, 224 méterrel a tengerszint fölött, az Ompoly folyó torkolatánál, annak a jobb partján, közel a Sebes és a Küküllő folyók torkolatához a Nyugati Érchegység lábainál. 

Bármilyen irányból közelítjük meg a várost, a várban levő templomok tornyai már messziről látszanak.

Gyulafehérvárt földrajzilag előnyös fekvése miatt már a legrégibb idők óta lakják, a leggazdagabb régészeti források azonban a rómaiak idejéből származnak. Kr. u. 106-tól 274-ig uralták a város területét, a castrumot. A városban vízvezetékeket, középületeket, utakat, közfürdőket építettek. A város a XIII. Gemina légió központja volt, Apulum néven.

Gyulafehérvár a honfoglalás óta fontos szerepet játszott az erdélyi magyarság életében. Őseink már kezdettől felismerték földrajzi előnyét és stratégiai fontosságát. A rómaiak Erdélyből való kivonulása után, (Kr. u. 274) egyetlen itt átvonuló vándor népnek, (gótoknak, vizigótoknak, hunoknak, gepidáknak, avaroknak, szlávoknak, bolgároknak) vagy más népnek sem sikerült tartósan berendezkednie a volt római castrum, Apulum falai között. A bevonuló magyarok ismerték fel a nagy lehetőséget, és a romokból újraépítették a várost. A várépítéshez a castrum fehér köveit használták, innen a Fehérvár elnevezés, s mivel Gyula erdélyi vajda építette, Gyulafehérvárnak nevezték, az erdélyi szászok Weisenpurgnak, más népek Belgrádnak.

Gyulafehérvár a Wikipedián

Baróti László-Sándor szerk.: Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium Évkönyvében az alábbi tartalmakkal ismerkedhet meg az érdeklődő:

 

Kovács András: Gyulafehérvár városkönyve 1588-1674; Gyulafehérvár város törvénykezési jegyzőkönyvei 1606-1616

Gyulafehérvár, In: Népszabadság, 2009. április 20.

A délközép-erdélyi települést Apulum néven először a rómaiak szervezték meg, az erődítmény építésekor használt fehérmészkőről kapta a bolgár hódoltság idején a Belgrad (Fehérvár) nevet. A romok felett Szent István korában épült vár, mely az erdélyi területet vezető gyula mindenkori székhelye volt. A település virágzása a XVI. századra tehető, amikor az erdélyi fejedelemség központja volt. Napjainkban a közel 70 000 lakosú településen, kevesebb mint háromszázaléknyi magyar él. Gyulafehérvár ad otthont a Szent István király alapította, az idei évben milleniumi évfordulós ünnepet ülő erdélyi (gyulafehérvári) katolikus érseki székhelynek.

A szürkének, de rendezettnek ható Alsóváros fölé magasodó (232 méter) vár napjainkra megújult épített örökségével várja a látogatókat. Egymás után szépülnek meg a Ceausescu-érában többségükben rendvédelmi célokat ellátó épületek.

Gyulafehérváron maradt meg a Kelet-Közép-Európa legteljesebb, grandiózus hatású, Vauban-rendszerű, csillag alaprajzú erődítményvára. A történelmi városmaghoz, a vár területére vezető utat az utóbbi években felújított díszes várkapuk szegélyezik. Az ún. Alsó Károly-kapu elegáns barokk építménye (Johann König) amolyan diadalívszerű építmény. Felületét a görög-római mitológia harcokkal kapcsolatos jelenetei díszítik, a csúcspontján Ausztria címere található. Ezt követően, a várfalba ágyazott Felső Károly-kapun - tetején III. Károly lovas szobrával - léphetünk be a történelmi miliőbe. Bal oldalt, az egykori pénzverde mellől induló tárlatvezetésen, igazi időutazásban lehet részünk. A három erődítmény útvonala névre keresztelt felfedezőúton megismerhetjük az egykori római kori erődítményt, annak feltárt romjait, bebarangolhatjuk az erdélyi fejedelemség korában készült Bethlen-bástyát, majd pedig a különböző szövevényes, falakban vivő járatokon keresztül igazi harci élményeket szerezhetünk: megismerjük a várban állomásozó császáriak korabeli életét, harcászati módszereiket, fegyverzetét. A kijárattal mellett a napjainkban megújuló egykori fejedelmi palotát, átellenben a Bethlen Gábor alapította (1622) neves kollégium épületét találjuk (a későbbiekben Nagyenyedre költözött), ahol ma egyetem működik.

A vár túlsó végében áll, a messziről már jól látható katolikus és ortodox katedrális. Utóbbi reprezentatív építményét 1921-ben építették a tirgovistei fejedelmi templom mintájára, havasalföldi bizánci stílusban. A szomszédban találjuk az első látásra eleganciájával hódító Szent Mihály érseki székesegyházat, az egykoron a fejedelmek rezidenciájaként is szolgáló katolikus püspökség, és a mellette szerényen meghúzódó, korabeli várkijárat, az ún. 4. számú várkapu barokk épületét. A katolikus katedrális amolyan magyar "Saint-Denis": egy majdnem nyomtalanul letűnt korszak emléke, az erdélyi középkori építészet első hírnöke (a Szent István által alapított püspökségek székesegyházai közül egyedül a gyulafehérvári maradt fenn eredeti formájában), egyben nemzeti panteon. A méltóságteljes, (83 m hosszú, 38 m széles, 19 m magas), egy toronnyal díszített épület a XI-XII. század között épült. A jáki és zsámbéki templom nagytestvére valószínűsíthetően a korszak legnevesebb mestere, Villard de Honnecourt tervei nyomán épült, építésén több generáció kőfaragója dolgozott. Hunyadi János,Hunyadi László, Izabella királyné, és János Zsigmond fejedelem (II. János király) megmaradt sírhelyei mellett, a templomban nyugszik még Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi Györgyfejedelem és Fráter György is. Az altemplomban található számtalan püspöksír közül, az 1980-ban elhunyt, életszentségéről híres Márton Áron püspök sírhelye a leglátogatottabb.

Az érseki palota mellett a várban található az ezeréves egyházmegye papnevelő intézetével szemközt emelkedő Batthyaneum. A Batthyány Ignác püspök által 1794-ben alapított könyvtár, napjainkban Románia legrégebbi és legértékesebb gyűjteményét tartalmazza (59 000 kötet, 580 ősnyomtatvány, 19000 okmány és 1230 kézirat).

A vár központi helyén, a grandiózus Vitéz Mihályt formáló lovas szobor társaságában található a Babilon épület (az eklektikus épület nagysága okán kapta nevét), és a szemközti egykori tiszti kaszinó, ahol 1918-ban kimondták Erdély egyesítését Romániával (ezt a pillanatot örökíti meg a díszteremben Pierre Bellet francia festő történelmi tárgyú freskói). Ma mindkét épületben a Román Egyesülés Múzeuma működik. A nagy részletességgel berendezett történelmi tárlatot (gazdag fénykép és térképállomány) érdemes meglátogatni, hogy megismerjük, képet alkothassunk és megértsük a magyartól eltérő, román történelemfelfogást.

A Budapesttől 500 kilométerre keletre található Gyulafehérvárt legkönnyebben autóval vagy vasúttal (közvetlen budapesti indulással és érkezéssel, napi négy alkalommal) érhetjük el.