Kuun Kocsárd

Életpályája

Kuun Kocsárd - Gróf Kún Kocsárd (Algyógy, 1803. jún. 25. - Szászváros, 1895. jan. 11.): földbirtokos, művelődéspolitikus, országgyűlési képviselő. 1823-tól 1833-ig Hunyad vármegyénél tisztviselő. Az 1833-as erdélyi országgyűlésen követ, a reformok híve, a szabadelvű ellenzék tagja. 1833-tól algyógyi birtokán gazdálkodott.

1848-ban Hunyad vármegye főispánja és Szászváros-szék forradalmi kormánybiztosa lett. 1849 őszén elfogták. 1851. október 7-én kötél általi halálra ítélték. Az ítéletet kegyelemből 20 évi várfogságra és teljes vagyonelkobzásra változtatták. 1856-ban szabadult komáromi várbörtönéből. Hazament Algyógyra. 1867-ben Hunyad vármegye főispánja lett. 1868-ban visszavonult a politikai életből, s kizárólag gazdaságának, illetve művelődési és református egyházi ügyeknek szentelte életét.

1885-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) egyik alapítója. 1888-ban pedig teljes vagyonából Algyógyon földművesiskolát alapított azzal a céllal, hogy a magyar falvaknak a modern belterjes gazdálkodáshoz jól értő mintagazdákat neveljenek. 1877-ben ötvenezer forint értékű úrbéri kötvényt tett letétbe, melynek kamatait részben a szórványban élő, a magyar nyelvet rosszul vagy egyáltalán nem beszélő Hunyad megyei református gyermekek taníttatására rendelte fordítani. Az iskolát még 1877-ben róla nevezték el Kún-kollégiumnak.

Schreiber István írása Kuun Kocsárd emlékére, Nyugati Jelen, 2003. június 25.