Franzenau József

Életpályája

Nagyág szülötte Franzenau József (Nagyág, 1802. március 4. - Kolozsvár, 1862. február 14.) bányatanácsos, akinek nevéhez több akna és tárna megnyitása, művelése köszönhető.

Tanulmányai elvégzése után Nagyágon teljesített szolgálatot és a nagyági előkészítő bányaiskolának igazgatója volt.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után neki köszönhető, hogy Nagyág elkerülte a megtorlást.

A történetet Révai Károly így írta le : “A szó valódi értelmében nemes volt, a népnek igazi atyja s képzettsége és talentuma messze földön ismertté tették tisztelt nevét. (…) a bányászok atyja fergeteges időben állott a nagyági hivatal élén, a magyar szabadságharc már itt találta őt. Az Algyógyot, Szászvárost s a környékbeli magyar helységeket dúló oláhok Nagyág-felé indultak. Franzenau rendkívül erélyesen, de nagy tapintattal készült a védelemre s kitűnő segítő társat hódított maga mellé, Piso Szabin esperest, ki teljes papi ornátusban a nagyági hívőket maga mellé véve, magasan föltartott kereszttel állott a tábor elé. Kijelentette, hogy csak holttestén keresztül vonulhatnak Nagyágra s megátkozta azokat, kik gyilkos szándékkal vannak. S a tábor az átok rémségeitől megfélemlítve, visszafordult Szászvárosnak.”

Források

Hermann Ottó: Franzenau József emléke, Erdélyi Múzeum-Egylet Évkönyve, 1866, 4. kötet, 1. füzet