Kenyérmező

A híres 1479 okt. 13-i kenyérmezei csata, egyike volt a kor legnagyobb győzelmeinek.  Báthori István, erdélyi vajda hatvanezer törökkel állt szemközt és a csata közben nehéz sebet kapott; de Kinizsi Pál, temesi bán, győzelemre vezette a daliákat. A kenyérmezei csata részletei egy régi versezet szerint így következnek:

Mihelyt törököket magyarok levágák,
Ottan jó lovakot táborra fordíták,
A török táborát azonnal eldulák,
Gazdag nyereséggel ott megrakodának.

Mindjárt a foglyokat ott ők eloldozák,
Nagy rabságtól őket is megszabadíták:
Kikkel egyetemben istennek nagy hálát
Adának vitézek, s egymás közt vigadnak.

Azután mindnyájan vitézek gyülének,
A harcznak helyére ottan ők menének,
Urak vitézekkel igen örülének,
Elvégezék, hogy ott vacsorát ennének.

Mert már késő estve vala a táborban,
Nem mehetnek vala onnét napvilágban:
Azért a testeken oly nagy vigassággal
Asztalt terittete vitéz Kinizsi Pál.

Ellenségnek teste sűrűn fekszik vala
Mind az egész mezőn, oly nagy gyakor vala,
Hogy egyik holttestről elhághattál volna
Másikra tizenhat futamatnyi földen.

Ott azért ételhez vitézek mindnyájan
Letelepedének nagy hálaadással,
Ellenség-testeken ülnek vigassággal,
Újítják testöket étellel, itallal.

Örömekben hősek isznak a jó borban,
Nagy szép énekeket ő lakodalmokban
Mondnak és beszélnek: eleink a hadban
Miként ellenséggel víttak viadalban.

Hősek jobban-jobban a jó borban inni
Kezdenek fegyverben szép tánczokat járni,
Egyszersmind hangosan igen kiáltani,
Elkezdek a méhsert szépen betölteni.

Nagy szépen a hősök lakozván, vigadnak,
Különb-különbféle játékot indítnak,
Nagy fegyveres tánczot mezőben ők járnak,
Élteket istentől kérik az uraknak.

Vitéz Kinisi Pált a hősök ott kérék,
Hogy ő is tánczolna urakkal ők inték,
Megfogadá vitéz uraknak kérését,
Ottan ő előttök Kinisi felugrék.

Egy nagy török-testet azontúl ragada,
Az ő fogaival földről felharapa,
Vitéz kezeivel csak hozzá se nyula,
Azzal egy szép tánczot urak előtt jára.

Kik e dolgot láták, erősen csodálák,
Erős Herkuleshez Kinisit hasonlák.
Némelyek Sámsonhoz hasonlónak mondák,
Dicsérék vitézi, látván az ő dolgát.

Örömekben hősek az egész éjszaka
Csak egy mákszemnyit is nem aluttak vala,
Reggel seregével két úr indult vala,
Gyulafehérvárba vígan mennek vala.
 

Források

Kőváry László: Száz történelmi rege, Stein János könyvkereskedése, Kolozsvár, 1857