A Maros régi folyása

Régi hagyomány szerint a Maros régen nem itt folyt. Tövisnél elkanyarodott, itt ment Alsógáldon. Gáld és Vajasd között itten. S akkor itt az egész Kárpátoknak, a Nyugati-Kárpátoknak itt az egész patak mind beléfolyt, ment Magyarégennek, megkerülte a Király ebédlőjét, aztán vette balra, s éppen Gyulafehérvárnak a várnak a közepébe, odajutott ki. (Vajasd) - Székely Imre, 2002.


 

Régebb-régebb a Maros itt ment el Alsógáldnál, Égennél, Magyarégennél, s lejött itt, és lement a hegy farkánál. S mennyit kőtezött azóta! (Vajasd) - Szilágyi Rózália, 2002.


 

Apámék is beszélték, hogy régen-régen a Maros egészen erre, itt a falu alatt folyt, ment ki Magyarigennek, Sárdnak, és úgy tért vissza Fehérvár irányába. No de azt már ő se élte, csak hallotta, ugye. (Boroskrakkó) - Tibori Magda, 2003.


 

És például a Marosnak sem az az eredeti folyása. Mert ahogy apám mesélte, hogy hát itten Gáldnál kanyarodott be, és úgy jött itten ki a Maros. Ilyen nagy kanyarja volt. (Magyarsárd) - Vadadi Etelka, 2003.


 

Források

Magyar Zoltán: Népmondák Erdély szívében, Alsó-Fehér megye mondahagyománya, Balassi Kiadó, 2008.