A dévai csángó-magyarok étkezéseiről

Telepeseinken az a befolyás, melyet Bukovinában való tartózkodásuk alatt az idegen elem gyakorolt, még most is eléggé észrevehető.

Hol helyesen, hol elferdítve használt szláv (pl. alivanka - tejesmálé, korecz, petráj - véka, kram - búcsú, radina, udor (eredetileg dvor) stb. és az oláh szavak igen gyakoriak.

Keresztelés alkalmával a „savanyú” és „édes” leves feltálalása szláv befolyást mutat.

A lakodalomban előfordul a szlávoknál jelenleg is dívó ősi szokás, hogy a násznépet, midőn a templomból visszatér, a „vendéggazda” a küszöbön sóval és kenyérrel kínálja meg. 

Továbbá a „kontyolóban” a mennyasszonyt s két idősebb nőt egy székre ültetik s lepedővel letakarják, a mi szintén szláv szokásra vezethető vissza.