Vajdahunyad - Óhunyad vára

Vajdahunyad (Hunedoara) városának D-i szélén, a Hunyadiak történelmi nevezetességű családi várának közelében, a Cserna és a Zalasd összefolyása felett emelkedő 319 m magas Szentpéter-hegyen fekszik a korai Árpád-korban épült Óhunyad vára.

Erről Bóna István “az Árpádok korai várai” című, 1998-ban megjelent kötetében az alábbiakat írja: “Ó-Hunyadvárnak nincs köze a Hunyadiak Vajdahunyad várához. A várnép I. István korában nyitott temetője itt 1908 - 1913 óta ismert, a hosszovális alakú 220 x 70 m-es sáncvárat azonban először csak 1988-ban közölték, a magyar történészek 1989 előtt nem is ismerhették, régész is csak kevés tudott róla. Az egyik történészi irányzat a honfoglaláskori “Hétvár” egyikének véli a gótikus vár képzelt elődjét, a Bar-Kalan nemzetség I. Istvántól kisajátított várának, amelynek új névadója lett volna az első ispán, Hunod. A “realista” irányzat az első okleveles említésből (1256/76) kiindulva, ugyanezt a várat és a megyét tatárjárás utáninak tartja, míg a “földhözragadt” régészet ezúttal is az István-kori önálló ispáni vár létezését igazolta.”

Az elnyújtott ovális alakú, É - D-i irányú várat kerítő sánc a K-i oldalon végig jól követhető, belső oldala kb. 2 m magas. A vár D-i részét az újkorban temetőnek használták, magában a sáncban is temetkeztek. A sánc tetején és oldalában düledező régi sírkövek láthatók, a D-i oldal végében emelt távközlési torony építésekor a temető legnagyobb részét felszámolták. Az erődítmény É-i és D-i végén a korábban itt folytatott kőbányászat során a sáncok elpusztultak. A Ny-i oldal hosszú sánca sem maradt meg, bár ezen az oldalon kisebb mértékben bányászták el a hegyet. A kiterjedt plató kisebb beásásokkal tarkított, füves terület. A vár É-i végében 10 m átmérőjű, 2 m magas kis halom található.

Források

Bóna István: Az Árpádok korai várai. Debrecen, 1998. 33.