Zeykfalva ortodox templom

Zeykfalva Pusztakalántól egy kilométerre, délre, a Sztrigy bal partján fekszik. Első nevét a Sztrigy folyóról kapta, román neve ma is megegyezik a Sztrigyével. A magyarban ezt később a Zeyk család alapítójára utaló név váltotta fel. 1377-ben Stryg, 1377-ben Stirik, 1471 -ben Zeyfalwa, 1475-ben Zeykh, 1480-ban Zaykfalwa, 1492-ben Zeykfalwa néven említik.Innen származott a Zeyk család, amelynek első ismert tagját, Petrus f. Zayk-ot 1377-ben említik.

A falu nyugati szélén álló, román stílusú, temetővel körülvett templom a 13. vagy a 14. században épült. Falába római kori köveket építettek be. Értékes középkori falfestményeinek (a szentélyben imago pietatis és az apostolok, a hajóban az Angyali üdvözlet, Szent Miklós és más szentek) elrendezése bizánci mintákat követ, de stílusa kései román - korai gótikus.

Külső festése a keleti, a déli falon és a kapuzat lunettáján maradt meg, rajta a mesterek portréival.

1724-ben Zeyk Miklós főispán és felesége Bartsai Zsuzsanna megújíttatták a templomot. A 18. században valószínűleg reformátusok és görögkeletiek egyaránt tartottak benne istentiszteletet.

Református lelkészét 1729-től ismerjük. A lelkészi állás fenntartásáról a Zeyk család gondoskodott. Valószínűleg a Hóra lázadás során teljesen elnéptelendett, mert 1802-ben az egyházközség javait számba vevő vizitáció román ajkú tanúkat hívott az eklézsia földjeinek azonosítására. A 19. században lélekszáma tíz alá apadt, Hosdát szórványa lett.

1802-ben csupán a templom kőfalai álltak. A régi templom ma görögkeleti, a körülötte fekvő temetőben számos magyar sír volt, a régi feliratok már alig olvashatók.

1850-ben 204 lakosából 195 volt ortodox vallású román és 9 református vallású magyar; 1910-ben 391 lakosából 273 volt román, 111 magyar és 7 német anyanyelvű (273 ortodox, 48 református, 30 görög katolikus, 21 római katolikus és 12 zsidó vallású); 2002-ben 384 lakosából 379 volt román és 4 magyar nemzetiségű.

In: A Hunyadmegyei Református Egyházmegye templomai, szerk.: Magyari Hunor - Szántó Tünde, Székelyudvarhely, 2011.

Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai: 1660-1664

„Hátszeg síkján Szik (valószínűsíthető Zeykfalva) várához jöttünk. Az erdélyi királyok uralma latt áll, de Szolom Arar Pabudi (érthetetlen elnevezése Barcsay fejedelemnek) birtoka, a ki Jenőnek a bégje, Barcsay király. Vára a Kena (valószínűleg a Sztrigy patak) partján magas, kőépületű kis vár; benne csak tíz ház, s egy kis templom van, de lenn a síkon Barcsay királynak szép palotája volt, mely sokféle festményeivel világszép épület vala. A katonaság felgyújtotta e palotát s egészen a tűz martalékául hagyta.”

Források

Lestyán Ferenc: Zeykfalva, In.: Megszentelt kövek - A középkori erdélyi püspökség templomai, A gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség kiadása, 2000.