Piski református templom

Piski városa - (románul Simeria) 1890-ig Piski vasúti telep, 1890 és 1900 között Piskitelep - Dévától 8 km-re, délkeletre, a Maros bal partján terül el. A Piski nevet 1900-ig a mai Ópiski viselte.

Piski a középkorban és a koraújkorban jelentéktelen település volt. Az esetleges istentiszteleti szolgálatok a helyi Bánffy udvarban folytak. Bácsi filiája volt.

1866-ban kiépült az ún. déli vasút Dévától Piskiig tartó szakasza. Ekkor épült a későbbi település első épülete, a ma is álló állomás. Eleve vasúti csomópontnak szánták. 1869-ben megkezdték a vasúti műhelyek építését, és felépítették a 16 házból álló ún. Kis Kolóniát. 1870-ben adták át a Petrozsényig vezető vasútvonalat. 1883-ra elkészült a vajdahunyadi szárnyvonal is.

Az új település Ópiski és Sárfalva községek területén jött létre. Lakóinak többségét a vasút foglalkoztatta. Zömük kezdetben német, cseh és olasz anyanyelvű volt, később magyar többségűvé vált. 1873-ban emeletes házakból megépült az ún. Nagy Kolónia. Kereskedők is beköltöztek, kertes házakból utcasorok jöttek létre. 1874-ben Dédácshoz csatolták, majd 1890-ben Piskitelep néven kisközséggé szervezték. 1900-ban az addigi Piskitelepet Piskivé nevezték át, Piskit pedig Ópiskivé. A második világháború után márványfeldolgozó üzeme újabb betelepülőket vonzott. 1952-ben várossá nyilvánították.

Az istentiszteleti szolgálatok 1875-től váltak rendszeressé, ekkor alakult leányegyházközséggé. 1889-től - kis megszakítással - csaknem ötven éven át szolgált itt Juhász Izidor lelkész, későbbi esperes, akinek a szolgálata nyomán épült fel a templom, erősödött meg a közösség.

A templom 1890-ben Alpár Ignác tervei alapján épült. 

In: A Hunyadmegyei Református Egyházmegye templomai, szerk.: Magyari Hunor - Szántó Tünde, Székelyudvarhely, 2011.

Piski református templom, In.: Hunyad Megyei Hírmondó, 2011. november.

Hunyad megye helységeinek tanulmányozása során megállapíthatjuk hogy Piski városa viszonylag új település. A Sztrigy jobboldalán fekszik Ópiski. A 19. század második felében a vasúthálózat fejlődése elért Piskitelepig. A ma is álló állomásépület 1868-ban készült el. A Maros balpartján Sárfalva és Dédács között nemcsak a vasútállomás fejlődött, hanem új műhelyek, hivatalok és lakások épültek. Így nemcsak magyarok, hanem németek, csehek és más nemzetiségűek is letelepedtek e városban. Sokáig Dédácshoz tartozott, ekkor már kereskedõk is letelepedtek. A helységet ekkor Piskitelepnek nevezték.

1900-tól kapta Piski nevet, majd Piski falu Ópiski lett. Miután kezdett kialakulni a település következett a templomépítés ideje. Előbb a katolikusok építettek templomot 1886-ban. Jóllehet a reformátusok már 1875-től tartanak istentiszteleteket, templom csak 1890-ben épült, Alpár Ignác terve alapján. Ebben az időben Juhász Izidor volt a lelkész, aki esperesi teendõket is ellátott. A templom az Állomástól, a Dédács felé vezető út bal felén épült. A templom toronnyal épült, a sisakot valamikor leverte a szél, így most csak egy beton kúp van a torony tetején. Régebb a templom kiemelkedett a környező épületek közül, de a demokratikus változás előtti évben hatalmas, oda nem illő tömbházat emeltek, a papilakot is lebontották. Így az állam kissé távol egy családi házat adott cserébe az egyháznak.

Statisztikai adatok szerint a város lakói az első világháború előtt többségben magyarok voltak. 1910-ben a 3100 lakosból 2800 volt magyar és ezen belül mintegy 770 református. 2002-ben a hivatalos népszámlálás adatai szerint a város lakossága meghaladta a 11 ezret, akkor volt közel 400 magyar, és ezen belül 250 református. Ez utóbbi szám napjainkban alig haladja meg a százat. Az utóbbi időben egyre kevesebb a keresztelés.

A gyülekezet lelkészei a következők voltak: Juhász Izidor 1889-1895, Bartha Lajos 1896-1897, Juhász Izidor 1898-1932, Gazda Lajos 1934-1942, Gyenge Sámuel, Fogarasi István 1972-1973, Albert István 1973- napjainkig. Albert István a 2000-es évek elején egy ideig az egyházmegye esperesi tisztségét is betöltötte. Jelenleg

Piskihez tartozik Nagyrápolt, és Kéménd több évszázados műemlék templomokkal, de alig pár lélekkel, és a közel száz lelket számláló Haró. A piski templomot a polgármesteri hivatal támogatásával az utóbbi években felujították.

Kun Árpád