Marosszentimre Református templom

A marosszentimrei templom  legrégebbi részei a 13. század folyamán épültek, két szakaszban.

Az első, 1200-as évek eleji épület hajójának alapterülete kb. 8 x 6,7 méter lehetett, amelyhez nyugaton vaskos torony kapcsolódott. Hajójának átlagosan 80 cm vastag, téglával vegyes hordalékkőből rakott falai a deli és északi hajófal, illetve a nyugati, torony által részben elfedett homlokzat alsó harmadát teszik ki.

Kőfaragványai szerények: két kisméretű, rézsűs nyílású, félköríves záródású, egyenként 40 cm magas ablak - egyikük még eredeti helyén, másikuk pedig térdmagasságban az északi hajófalban található. 

A második román kori periódus a tatár pusztítást követő 13. század végi újjáépítéssel hozható kapcsolatba. A templom tornya áldozatul eshetett a tatár támadásnak, mert a jelzett időben egy karcsúbbal cserélték fel. Ez közvetlenül ráépül az I. periódus nyugati homlokzatának kb. 3 m magas falszakaszára. Eredetileg három emeletre oszlott, félköríves bejárata ma is áll. A legalsó szintjét dongaboltozat fedte. 

A templom mai képét a 15. században kapta, amikor új szentélyt építettek hozzá, hajóját megmagasították, támpillérekkel látták el, cintermét pedig védőfallal vették körül. A hagyomány ezeket a munkálatokat Hunyadi János építkezéseinek tartja, noha egykorú adat ezt a feltevést nem támasztja alá. Bonfini  évtizedekkel későbbi tanúsága szerint János vajda a zsákmányból épített templomokkal tette emlékezetessé győzelmét, s nem lehetetlen, hogy Marosszentimre török fogságból szabadult lakói akik egyébként derekasan kivehették részüket a betörést megtorló szebeni csatából is az ő támogatásával szépítették templomukat.

A 15. század közepén véghezvitt jelentős átépítés miatt a korábbi szentély(ek) eltűnt(ek), a román kori hajófalakat a gótikus ablakok könyöklőmagasságáig visszabontották, a torony szerkezete is megváltozott.

A szabálytalan alaprajzú területet védő egykori templomkerítésből öszszefüggő falcsonkok már csak a keleti oldalon állnak. Az átlagosan másfél méter magas, mintegy 0,8 m vastag falcsonkokat 4-5 méterenként támpillérek erősítették. Eredeti magassága így aligha lehetett több 4-5 m-nél. 

Marosszentimre református templomáról bővebben olvashat a Relatoria oldalán.

Források

Weisz Attila: Marosszentimréről és középkori templomáról, Erdélyi Múzeum, 60. kötet, Kolozsvár, 1998. 3-4. füzet, 239-251. p.

Szathmáry László: Szorványsors szimbóluma - Maroszentimrei harangtorony, Hargita Népe, 2010. április 2.