Marosillye református templom

Marosillye a Déva -Arad útvonalon, Dévától 21 km-re, a Maros jobb partján fekszik. Az Illés névnek megfelelő Hlye személynévből származik. Román neve ugyancsak az Illés egyikalakja. Első említései: Helya(1260), Elya(1266), Elye(1292), lllye(1353).

A reformáció századának végén a marosillyei uradalom Bethlen Farkas birtoka volt, itt született Bethlen Gábor, későbbi erdélyi fejedelem. Bethlen Farkasról tudjuk, hogy református volt, valószínűleg jelentős részt vállalt a gyülekezet támogatásából.

A középkori templom a 17. század közepén a református eklézsiájé volt. Ide temette fiát 1581 -ben Márgai Menyhért, Báthori István fejedelem udvarmestere. Tornyába 1646-ban Bethlen István öntetett két harangot. Az uradalom (a Bethlen család, majd a fejedelmi kincstár birtokában) jelentős összeggel járult hozzá a lelkészi fizetéshez.

Az uradalom a 18. század elején a katolikus Bornemissza család birtokába került. 1749. január 4-én osztrák katonák és ferences szerzetesek foglalták el a templomot. A reformátusok a parókiához ragasztott, vesszőből font imaházban tartották csaknem fél évszázadon keresztül istentiszteleteiket.

A 18. század végi politikai változások megteremtették a templomépítés lehetőségét. A gyülekezet gondnoka, Tóth Dániel áldozatos munkájának, illetve az erdélyi és tiszántúli gyülekezetek adományainak eredményeképpen, 1797-re felépült a marosillyei reformátusok második hajléka. Késő-barokk bútorzata is ekkor készült. Kiemelkedő darabjai a festett szószékkorona, az éneklő pulpitus és a faragott ajtó. A torony eredetileg alacsonyabb volt, 1837-ben építettek rá újabb emeletet, ma 20 m magas.

A torony alatti felirat az építkezést örökíti meg: 1797 / ÉPÍTETT KEGYESSÉG ENGEM J�"TÉTELLEL/ EGYÜTT MUNKÁLKODVÁN ITTTHOT DÁNIELLEL.

In: A Hunyadmegyei Református Egyházmegye templomai, szerk.: Magyari Hunor - Szántó Tünde, Székelyudvarhely, 2011.

Hivatkozások