Lozsád református templom

Lozsád Piskitől délkeletre fekvő település. Nevét 1320-ban említette először oklevél Losad (Losady) néven. 1358-ban Losady, 1366-ban Losad 1380-ban Losaag, 1430-ban Lossad, 1511-ben Lozad néven írták.

Lozsád talán Hunyad megye legrégebbi, legkompaktabb magyar faluja. Dombok között, a hadi utaktól tisztes távolságban fekszik, így a Maros völgyének településeit végigpusztító hadjáratok is elkerülték.

Az őshonos románok többsége jól beszél magyarul.

A falut, szájhagymány szerint, az 1241 -es tatárjárás után székely katonák kapták vitézségükért jutalmul. A hagyományban lehet némi igazság, hiszen forrásaink a 17. századvégén is „nemes falu"-ként emlegetik. 1766-ban 655 tagot számlált a gyülekezet. A lebontott régi templom egyik faoszlopán A.D. 1666 dátum volt „Építtette Barcsai Gáborné" felirattal. Harangtornya 1702-ből való.

A templom ma romos állapotban van, az istentiszteleteket nem itt tartják. Az orgona felett a mennyezet beomlott, és idővel használhatatlanná rongálta.

In: A Hunyadmegyei Református Egyházmegye templomai, szerk.: Magyari Hunor - Szántó Tünde, Székelyudvarhely, 2011.

Hivatkozások