Háró református templom

Haró Dévától húsz km-re, északkeletre, a Maros jobb partján található. Kiss Lajos szerint a település neve a „szakács" jelentésű ómagyar horó szóból ered. A nevet 1360-ban Harow, majd 1389-ben Haro, 1517-ben pedig Hara alakban írták. Román neve 1750-ben Hereu.

A településen valószínűleg volt középkori templom, hiszen a mai templom tornyában 15. századi harang szól, amelynek gót minuszkulás felirata: O rex gloriae veni nobis cum pace. (�" dicsőség Király, jöjj hozzánk békével.) 1602-ben anyaegyházközség volt, Kamuthy István nevű papját ismerjük. Valószínűleg az 1658-as tatárjárás során pusztult el, így 1668-ban már Kéménd filiájaként említik, megjegyezve, hogy egykor önálló egyházközség volt. 1784-ben a felkelők felégették.

1899-ben a kolozsvári református kollégium a faluba küldte legációba Szabó Dezsőt, a későbbi írót. A gyülekezet nem reagált a prédikációra, ugyanis mint utólag kiderült, a hívek nagy része nem értett magyarul.

1850-ben 673 lakosából 426 volt román, 224 magyar nemzetiségű; 438 ortodox, 212 református és 12 római katolikus vallású. 1910-ben 873 lakosából 538 volt román és 327 magyar anyanyelvű; 539 ortodox, 280 református és 45 római katolikus vallású. 2002-ben 719 lakosából 578 volt román, 98 magyar nemzetiségű; 540 ortodox, 72 református, 17 római katolikus vallású.

In: A Hunyadmegyei Református Egyházmegye templomai, szerk.: Magyari Hunor - Szántó Tünde, Székelyudvarhely, 2011.