Gyulafehérvári koronázási templom - ortodox

1920. június 4-én Trianonban aláírták a békeszerződést Magyarország és Románia között, ugyanebben a hónapban Alexandru Averescu kinevezte a központi koronázási bizottságot, amelynek feladata a gyulafehérvári királykoronázás megszervezése volt. 

A templom építését Nicolae Iorga indítványozta. A terveket Victor G. Ştefănescu készítette. Mintául a târgoviştei fejedelmi templom szolgált, melyet Petru Cercel, Havasalföld fejedelme építtetett 1585-ben.

A templomépítéskor sajnos helyrehozhatatlan károkat is okoztak. Lebontották a vár falait a vár negyedik kapuja és a Szent Mihály bástya között, sőt a bástya egy része is lebontásra került.
1921. március 28-án, húsvét másodnapján tették le a koronázási templom alapkövét. Ferdinánd király április 27-i látogatásakor már készen álltak a templom alapjai. Szeptember 8-án helyezték el a keresztet a toronyra, de a belső festések még nem voltak készen.

A torony 58 méter magas; a templom 750 négyzetméteren fekszik, magassága 40 méter. A templomot négyszögletes, nyitott folyosójú épületrendszer fogja közre. A nyugati oldal két sarkán egyemeletes, bástya utánzatú épület fogja közre a tornyot. A délkeleti oldalon rendezték be a királyi rezidenciát, melyben utólag a román hadsereg tábori püspökségét helyezték el. Az északkeleti épületrészt, mely szimmetrikus az északnyugatival, múzeumnak szánták.

A harangokat 1922. október első napjaiban húzták fel a toronyba. A templom szentelésére október 8-án került sor. Ferdinándot nyolcévi királyoskodás után, október 15-én koronázták újra Gyulafehérváron.

A templom belső festését Costin Petrescura bízták, aki azonban csak 1925-ben fejezte be a munkálatokat. Jelenleg az 1975-ben alapított ortodox püspökség használja a templomot és az épületegyüttest. A két nyitott folyosórészben a római időkből és a középkorból származó kövekből lapidariumot rendeztek be.