Fehérvíz református templom

Fehérvíz (Râu Alb) egyszerűen megközelíthető a 66-os útról, Bajesd (Băieşti) határában jobbra lekanyarodva. A faluba érve megpillantjuk a református templom romját, mögötte a görögkeleti templomot.

1411-ben Feyrvizként említik, 1447-ben Feyerviz.

A 18. században átépített középkori templomot ma a görögkeletiek használják. A 18. század végéig a református istentiszteleteket is itt tartották. A templom a 14. száézadban épülhetett, feltárt falfestményei 15. századiak.

Református gyülekezet jelenlétére az első bizonyíték az az ezüstkehely, amelyet 1636-ban adományozott Fejérvizi Péter. 1700-ban román papja ellenállt az erőszakos térítésnek, nem tagolódott be a görög katolikus egyházba, továbbra is a református püspök beosztottja maradt. Valószínűleg itt is a 18. század elején vált ketté a görögkeleti és a református gyülekezet, ám a templomot 1782-ig mindkét közösség használta.

1783-ban elkezdték az új templom építését. 1788-ban a frissen épült hajlékot a Karánsebes felől betörő török csapatok felégették. 1796-ra ismét megújították. Tornya a 19. század első felében épült: „Isteni segedelemmel újból építtetett ezen torony Bajesdi Koszta László volt udvar-biro 305. V.R.F. béli adakozásából Sz. Kotsárdi Konya Dániel Ns. Hunyad Vármegye Accessora által és a megirt sumát pótló segittségével Fejérvizi Bágya Ferentz szolgabírónak D. Curatorsága alatt 1838ikés 1839ik években."

A gyülekezet 1880 körül elveszítette önállóságát, Borbátvíz filiája lett.

A helyi hagyomány szerint az elnéptelenedett templomot a faluközösség az 1960-as években le akarta bontani. A tetőszerkezetet bontó mestereket munka közben villámcsapás érte, így felhagytak a bontással. A babonás románság azóta rettegve kerüli a megcsonkított épületet.

In: A Hunyadmegyei Református Egyházmegye templomai, szerk.: Magyari Hunor - Szántó Tünde, Székelyudvarhely, 2011.

Hivatkozások