Demsus Ortodox templom

45° 34′ 48″, k. h. 22° 46′ 33″

1360-ban Domsus, 1404-ben Domsos, 1504-ben Dompsos, 1733-ban Demsus néven említették. Első említésekor, 1360-ban Dusa nevű kenéze és Dalk nevű román papja bukkant fel.

Lakossága: 2002-ben 392 román nemzetiségű lakosából 353 volt ortodox, 26 pünkösdista, 7 baptista és 6 adventista vallású.

Demsus temploma  mindenképpen korábbi, mint a falu első okiratos említése, mely csak 1360-ból való. Ennek az apró, különös ortodox templomnak máig rendkívül sok megfejtetlen rejtélye maradt. Van ki római, pogány, vagy bizánci ókeresztény előépítményt  feltételez. (Ez a rejtélyessége okozza talán, hogy a Hátszegi-medence templomai közül ennek van a legnagyobb irodalma). A legjobb építészeti analógia erre a templomra egy 1150 körül, Csehországban (Záboří nad Labem) készült párja volna. A tornya, mely az őraljaboldogfalvi templomról inspirálódott a XIII. századból való, s nagy valószínűséggel az alapoknál későbbi építési szakasz terméke. Valószínű, ennek a toronynak a stabilitása érdekében épült a hajó közepén álló négy oszlop.

A templom jellegzetességét a rengeteg beépített, faragott, feliratos római kő adja, melyeket viszonylag nagy távolságról szállították ide. A freskók a XV. században készültek, meglepően később, mint az építmény, és nincs nyoma egy korábbi festési fázisnak. Ezek a képek részben Ştefan mester keze munkáját dicsérik. Az eredeti festmények az oltárnál, a hajó központi oszlopain és az északi falán láthatók. A többi felületet egy XVIII. századi havasalföldi naiv festő-pap (Simion de Piteşti) festette újra.

1566 után a falu földesurával együtt, a templom református lett. A XIX. században még két pap prédikált benne: egy református és egy ortodox. A templomot a helybéliek az 1800-as évek második felében le akarták bontani, egy nagyobb építése érdekében. Az akkori magyar műemlékvédelem érdeme, hogy megmaradt.

Ennek a falunak a határa is ismert dinoszauruszlelőhely, sőt a Demsus-patak völgyén, Stejvaspatak falu irányába felfele menet, érdekes késő-kréta növénymaradványokat tártak fel. Így nem csoda, ha ehhez a környékhez kötődik a Hátszegi-medence későp-kréta kontinentális üledéksorának egyik formációsztratotípusa.

Demsus a Történelmi Magyarország Várai oldalán