Gyulafehérvári érseki palota

A székesegyház főbejáratától jobbra, a vár délnyugati sarkában található az érseki palota. A félköríves boltozatú kapun keresztül lehet bejutni a négyszögű belső udvarra. A boltív alatt, jobbra nyílik a kapus szoba, ahol útbaigazítást lehet kérni, és magyar nyelvű egyházi könyveket, képeslapokat lehet vásárolni.

Szent István által 1009-ben alapított püspökség, az “erdélyi püspökség” nevet viselte 1932-ig, amikor a nevet a hatalom nyomására “gyulafehérvári püspökségre” kellett változtatni. 1991-től a Vatikán érseki rangra emelte a püspökséget.

Kezdetben az erdélyi püspökség tulajdona volt a mostani palota, valamint a mellette álló épület, melyben napjainkban a katonaság működik. 1542-ben, Buda eleste után a püspöki palota, valamint a püspökség vagyona az alakuló fejedelemség tulajdonába került. Erdély fejedelmei majdnem 150 évig innen kormányozták az országot. A fejedelmi palotának európai szintű berendezése volt, az udvaron szökőkutak álltak. Fénykorát II. Rákóczi György idején érte el. A lengyelországi hadjárat után, 1658-1660 között, a török-tatár hordák azonban kirabolják és felégetik Gyulafehérvárt. A fejedelmi palotát az osztrákok kaszárnyává alakítják át 1690 után. A püspökség újraszervezésekor, 1716-ban kapja vissza a jelenleg is használt épületet. Az egykori püspöki és fejedelmi palota másik részét a mai napig is a katonaság használja. Hiába dőltek meg politikai rendszerek, változtak az országhatárok, a volt fejedelmi palotában 300 éve katonaság működik. A vár történetének érdekessége, hogy csupán 1918 októberében maradt őrség nélkül a vár. A várat a frontról hazatérő román katonaság szállja meg. A fegyverraktárakat lefoglalják. Ez a biztonságot nyújtó körülmény nagymértékben befolyásolhatja a románságot, hogy itt gyűljön össze 1918. december 1-jén.

Az érsekségi épületek négyszögű udvart fognak közre. Az emeletes épületrészekben találhatók a lakosztályok és az irodák. Az egyszintes épületek gazdasági célt szolgálnak. A bejárati kaputól jobbra napórát helyeztek el az északi szárny falán. Egyesek szerint Izabella királynő és János Zsigmond 1542-ben itt rendezkedett be az erdélyi fejedelemség megalakulásakor.

A püspökség az idők folyamán szükséghelyzetben más intézményeknek is helyet biztosított az épületben. 1753 és 1758 között a püspökségi rezidenciában kapott helyet a frissen alapított papnevelő intézet is.

Dr. Faragó Ferenc 1953-ban, Márton Áron püspök bebörtönzése idején, itt rendezte be a római katolikus kántoriskolát, amely ebben az épületszárnyban működött 1995-ig. A kommunista rendszer idején az ország területén az egyedüli magyar nyelvű katolikus középiskola volt megtűrt statútummal, ami azt jelentette, hogy az állam nem ismerte el középiskolaként. Az itt végzett diákok a papnevelő intézetben folytathatták tanulmányaikat vagy kántorok lettek. Az épületszárnyban napjainkban az érseki hivatal működik. A nyugati szárnyban található az érseki, illetve a nagypréposti lakosztály. Ugyanakkor a vendégszobák, az irattár, és az érseki kápolna is itt kapott helyet.

A déli szárny emeleti külső falán Batthyány Ignác püspök címere látható, a felirat az épület 1786-ban való restaurálását említi. Ebben a szárnyban lakott Márton Áron püspök, akinek lakosztályát eredeti állapotban őrizték meg. Ugyanebben a szárnyban van a nagy gyűlésterem, amelynek a falain az újkori (1716 utáni) püspökök képei láthatók. Az utolsó kép az 1993-ban elhunyt Jakab Antal püspöké.

Az épületek alatt pincék vannak, amelyeket a fejedelemség idején börtönnek használtak. Jelenleg a püspökség híres borainak tárolására használják őket. A borok nagy része a plébániákra kerül miseborként.

A vár legmagasabb pontja a Bethlen bástya, amely a palota délnyugati részén áll, és a szépen rendezett érsekségi park kapott helyet benne. Ez a világtól elzárt rész pótolta a szabad természetet Márton Áron püspöknek szobafogsága idején. Az a “filagória” is ebben a parkban található, amelyben a püspök oly gyakran tartózkodott és dolgozott.