Batthyáneum - Gyulafehérvár

Már messziről látszik a vár északnyugati sarkában levő, érdekes, háromszögű oromzattal végződő, barokk stílusú épület, amelyet a (fogolykiváltással foglalkozott) trinitárius rend épített 1719-ben templomnak. Az épület a Károly bástya szomszédságában áll. 1784-ben II. József, a kalapos király betiltotta a trinitárius rendet.

A templomot ideiglenesen katonai korházzá alakították át.

A templom alabástrom főoltára Zalatnára került, harangja Sepsiszentgyörgyre. Batthyány Ignác püspök 1792-ben megszerzi az épületet. Az épület felső részén a kor legmodernebb csillagvizsgálóját szerelték fel, mely ma az ország területén található legrégebbi csillagvizsgáló. Az épület többi részében könyvtárat rendeztek be 1794-ben.

A magját ennek a könyvtárnak az a 80 000 könyv alkotja, amelyet a püspök 1786-ban Bécsben, Migazzi Kristóf bíborostól vásárolt. Ezen kívül vásárolt könyvet Rómából, Nápolyból, Velencéből, Lipcséből, állandóan gyarapítva a könyvtár állományát.

Az idők folyamán az erdélyi püspökök gondoskodása folytán a könyvtár Kelet-Európa leghíresebb és legértékesebb könyvtárává nőtte ki magát.

Sajnos 1949-ben a hatalom erőszakkal elkobozta. Hosszú pereskedés után 1961-ben az állam tulajdonába került. Az 1963-ban beadott fellebbezésre visszautasító választ kapott a püspökség. 1998-ban kormányhatározattal visszaadták az érsekségnek. A kormányhatározatot megtámadták, aminek következtében mai napig is folyik a pereskedés.

Napjainkban a könyvtár állománya mintegy 69 000 példányra tehető, amiből 1678 kézirat (a legrégebbiek a 9. századból származnak), 607 ősnyomtatvány (1500 előtt nyomtatott könyvek), 7950 különböző nyomtatvány a 16-17. századból. Mintegy 16 000 nyomtatvány a 18. századból származik. Ugyanakkor 600 szentíráskiadás is 23 nyelven helyet kapott a könyvtárban.

Az országban működött középkori, nyugati nyomdák által nyomtatott könyvek nyolcvan százaléka itt megtalálható. A könyvek többsége latin nyelven íródott, de találunk itt magyar, német, olasz, spanyol, francia, héber, örmény nyelven írt könyveket is.

Itt őrzik Báthory Endre bíboros fejedelem miseruháját, valamint Pázmány Péter tintatartóját. Ezenkívül érem- és kőzetgyűjteménye is számottevő.

Az itt található dokumentumok, okmányok nagy része a gyulafehérvári káptalan, a kolozsmonostori konvent, a magyar királyok, erdélyi vajdák és fejedelmek kancelláriáiból kerültek ki.

A könyvtár leghíresebb és legértékesebb darabja a 8. század végéből, a Karoling-korszakból származó Codex Aureus, mely Máté és Márk evangéliumát tartalmazza aranytintával pergamenre írva. Az iniciálékat (kezdőbetűk) vékony aranylemezekből készítették. A szegélyrajzokat és miniatúrákat természetes festékkel festették. A motívumok nem ismétlődnek.

A számos értékes könyv közül csak néhányat említünk meg, hiszen lehetetlen lenne, mindegyiket felsorolni.

A Liber de bello Jugurtino (A Jugurtával vivott háború története) című munkát Sallustius Crispus írta a 10. században. A 12. században íródott a Psalterium Davidicum cum calendario (Dávid zsoltárkönyve kalendáriummal), melyet növényi festékkel, arannyal alapozott iniciálékkal díszítettek és pergamenre írtak.

A 13. századból a Biblia Sacra (Szent Biblia) gyönyörű miniatúrákkal díszített, élénk színű növényi festékkel színezett kézirat. Ugyanebből az időszakból maradt ránk két szerződés is (az egyik 1287-ből, a másik 1291-ből), melyek a székesegyházon végzett munkálatokkal kapcsolatban íródtak.

A 14. századból (1320 táján) jegyezték le a Gyulafehérvári sorok magyar nyelvemléket. A16 sornyi kéziratra Varjú Elemér talált rá 1898-ban.

A 15. századból származik a Codex Burgundus (Burgundi Kódex), mely 55 miniatúrával művésziesen kidolgozott kézirat.

A könyvtár belső berendezése, amely a 18. század végéről maradt ránk, szintén egyedülálló a maga nemében.